2010. 01. 26. 11:06 - uttam

Szombat délután bevásárolni indultam - rossz irányba, így 10 méter helyett 2 km-t mentem, mire találtam egy nagyobb élelmiszerboltot.

Este jött a jelmezbuli, EMOtional módra. Én öt perc alatt kisminkeltem magam, de Nachoval órákig szenvedtünk. A végeredmény szerintem magáért beszél. Volt olyan, aki úgy érezte, egy fekete inggel vagy szürke pulcsival már eleget tett a dolognak. De olyan is akadt, aki egészen komoly parókákkal és profi sminkkel jelent meg. Persze hogy pasik. Ja, fiúk lányok aánya a bulin 3:1-hez. Spanyolok-külföldiek aránya 98:1 (voltunk kb. ötvenen). Mindenki lazén spanyolnak nézett, én meg azon flasseltem, hogy nem értek semmit. Az utolsó 1-2 órára találtam egy félig svéd gyereket, aki hajlandó volt velem angolul is társalogni. Nem merek még beszélni... És azt hiszem, a hostom nagyon elkényeztet ezügyben: abszolút nem forszírozza hogy a boltokban és éttermekben használjam a nyelvet.

Vasárnap a Rastrora akartunk menni, de persze későn ébredtünk. Végül tapas helyett a Retiro mellett döntöttünk, ahol találkoztunk a pénteki házibuli bagázsával. Illetve belefutottunk egy tüntetésbe: nemrég betiltották a zenélést a Retiroban, pedig hatalmas djembepartik voltak ott. Ezután elmentünk a gay-negyedbe inni valami forrót, mert eléggé átfagytunk. Tavaszból hirtelen téliesre vált az idő. Elvileg most éjszaka havazott is volna, de én most nem látok semmit. Vagy nem volt semmi, vagy már elolvadt. Este még megnéztük a korcsolya EB gáláját, amit Nacho felvett nekem.

A tegnapi napom nem volt jó. Egyáltalán. Reggel el kellett volna mennem egy sráchoz lakást nézni. Már a metroban ültem amikor jött az sms, hogy nem érzi jól magát, napoljuk el. Válaszoltam, h már úton vagyok, de semmi baj, legalább megnézem a központot. Végül azt mondta, ha már ott vagyok, menjek. Az elvileg 3 perces út majdnem egy óráig tartott, annyira eltévedtem. Kérdezni persze nem mertem. Nem tudom, hogy bennem van a hiba vagy a térképben. Pár bevásárlás után úgy döntöttem, nem mennék most ki az egyetemre, ha másnap úgyis mennem kell. (Azóta kiderült hogy még csak nem is ma, hanem holnap). És persze az órák pont az NKI nyitvatartási idejében vannak. Bérletet (következő havit) már sikerült csináltatnom, bár elvileg helyi cím nélkül nem lehetne... Este mentem volna egy buddhista meditációra Vespa motorral, de le kellett mondanom egy lakásnézés miatt. Már odafelé sejtettem, hogy nem fog tetszeni. Háromszor tévedtem el útközben - másodszorra annyira, hogy nem is találtam magam a térképen, harmadszorra meg egy olyan helyről, ahonnan már ezerszer hazajöttem. Közben szétfagytam, és a végén már magyarul káromkodtam...

Fel kellene gyorsítani az eseményeket. Ma nagyon későn keltem, fél nap már eltelt. Holnap ki kell mennem az egyetemre, holnapután tovább kell költöznöm valahová. Pénteken lesz az első köszöntés az egyetemen. (Jobb későn mint soha.) Tehát nincs olyan nap, amit lakáskeresésnek tudnék szentelni teljesen. Ez kezd aggasztani. De indulok, ma mindenképpen veszek valami simkártyát, akkor is, ha csak a legmagasabb tarifájút ajánlják fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://varazsszonyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr941703096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Rádió Mi

Ego

MOB-time'10! Szögedi lokálpatriótából négylaki lettem: Madrid, Oslo, Berlin - meg ahová épp a szívem húz...

Legutóbbi hozzászólások

RSS