2010. 04. 21. 01:04 - uttam

Ma felajánlottam a konyhám egy indiai utazó család számára, akik szerettek volna vacsorát szervezni. Végül úgy alakult, hogy én hívódtam meg a hoselükbe vacsorára. A kislánnyal egész jót elbeszélgettem. 14 évesen divattervezőnek készül. És láttam a vázlatait, van tehetsége hozzá. Az gujarati iskolarendszerről is sokat megtudtam. Elpanaszolták, hogy milyen távol az otthontól nehéz dolguk van. Megértem, mondtam félhangosan, hiszen én is vegetárius vagyok. Tudom milyen nehéz ebben az országban.

De kiderült hogy ők jainák (ejtsd dzsainák): azaz nem esznek semmiféle gumósat sem. Hagymát, fokhagymát (a normál indiai konyha két alapeleme), burgonyát, répát... Na igen. Nekik még nehezebb.

Ma viszont voltam a Krisnás központban ebédelni. Már sokan ígérgették, hogy elvisznek oda, de motanáig kellett várnom. Eszméletlen. Odamész, fizetsz 5 eurót (itt egy olcós menü ált. 10 euro) és egy nagy tál többfogásos ételsorral letelepedsz a földre. És ha még éhes maradtál, mehetsz még egy kört. Az ízek pedig... nem voltak nagy elvárásaim, és természetes, hogy az otthoni (az enyimé legalábbis), jobb. De minőségi és finom. Ha jól emlékszem, Calle Espíritu Santo 19, ajánlom!

A bejegyzés trackback címe:

https://varazsszonyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr961938748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Rádió Mi

Ego

MOB-time'10! Szögedi lokálpatriótából négylaki lettem: Madrid, Oslo, Berlin - meg ahová épp a szívem húz...

Legutóbbi hozzászólások

RSS