Egy hétig kerestem papucsot. Itthonra, pihepuhát és meleget. Néztem a Corte Inglést, néztem az Ikeát...és hanyatt estem az áraiktól. Nem, nem vagyok hajlandó 10 eurónál többet kiadni egy mamuszért. A megoldást ismét Lavapies jelentette. Vasárnapi sétámon felfedeztem egy kirakatot…

A reptérre menet elveszett a labellom. Az új extracsillogós, grapefruitos, amit nagyon szerettem. Kár értem. Terveimmel ellentétben itt nem vettem másnap. Sőt harmadnap sem és azóta sem. Ugyanis nincs. Itt az fiúk-lányok vasolinával, azaz vaselinnel kenegetik a szájukat. Kis tégelyes,…

Nem tudom, spanyol találmány-e, de szeretem az Ahoy! kekszet. Jó hogy van nekem. Megédesíti az életem. Tojásmentes élvezet, amit meg kell becsülni Spanyolhonban. A minap vettem cukormentes kekszet, de nem volt jó. Nem lehet eldönteni, hogy édes-e vagy sós. Ahoy, ahoy forever!

Ami hiányzik. Ami édes. Ami megköt. Amit nehéz megteremteni. Nem érzem otthon magam. Nem elsősorban a városban, az majdcsak jön magától. Tudtam, hogy nem megy egyik napról a másikra. De a lakásban sem, ahol lakom. Hogy miért?  Talán mert túl kevés a vörös és a narancs.…