A mama borsólevese, ami felidézi a gyerekkort. A nedves föld illata, ami bármikor visszarepít a tanyánkra. A menta, ami élénkít; a gyöngyvirág, ami selymesen simogat… Nagyon fontosak az illatok! Egy röpke fuvallat képes tömérdek emléket előhozni.
Ezért vettem Ariel mosóport. Spanyolországban a nemzetközi márkák nagyon drágák, de az anyukám azt mondta, hogy jól mos. Amint kinyitottam a flakont, éreztem az otthon szélben lengedező frissen mosott ruhák illatát. És pont egy olyan pillanatban ért az inger, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.
Kaptam Juantól egy bicicritikás pólót. Tudjátok, „öröm a lábak közt” Jól bezacskóztam – mindig az ő lakásában terjedő patyolat-illat fog eszembe jutni.
Madridhoz is választottam egy illatot. Yves Rocher. Ex S (Végül kettő lett belőle, mert teljesen beleszerettem az egyik dezodorukba is). Örömmel fedeztem fel, hogy mindkettőt leértékelték ötven százalékra, így fel is tankoltam belőle. Erről majd mindig a madridi idők jutnak majd eszembe!
Egyébként most kezdődnek a nagy leértékelések, a rebajas. Most már ismerem annyira a várost, hogy ki tudjam használni. De hát ez idén sajnos kimarad… Nem baj, majd jövőre?
