2010. 10. 04. 21:34 - uttam

Ugyan az elmúlt napokban az éghajlathoz képest kellemesen meleg ősz volt, mégsem az időjárásról lesz szó. Hanem Summer Banksről.

Az a Summer, akit egy hete várok, hogy megismerhessek. Az a Summer, akinek szerdán nem mutattak be. (Én azt hittem feledékenységből, de kiderült, hogy nem volt ott. Feltűnt volna...). Az a Summer, akivel pénteken sem sikerült találkoznom, de megígérte, hogy hétfő délelőtt bejön beszélni velem is és Nadjával is. Summer Banks a magazin színház rovatának szerkesztője.

13.37 perc. Már örülök, hogy perceken belül leléphetek. Kimerítő hétvége után erős fejfájással ébredtem reggel, a vonatot is lekéstem. Nem szeretek rohanni, különösen reggel. Elrontja az egész napom. De most már rohannék, el innen, el az újabb és újabb nyomozásoktól. (Egész nap Miss Berlint próbáltam felhajtani, aki Miss Germany is lett. Végül sikerült megbeszélnünk egy interjút.)

Még keresgélem a környékbeli modell-ügynükségeket (ne kérdezzétek, előre nem árulok el semmit), amikor beront egy nő és lendületes mozdulattal a sarokba lendíti a retiküljét. Csak a szemem sarkából láttam, ahogy levegő után kapkodva heves mozdulatokkal gesztikulálni kezd. Hirtelen erős izzadságszag csapott meg, majd elvékonyított férfihang kezdett el sipákolni. Idióták rohangálnak az utcán, ennyit vettem ki a szavaiból tíz perc alatt. Még mindig a képernyőt bámultam, amikor hirtelen sötét gondolat villant át a fejemen...csak nem...ugye nem...

"Bájdövéj, is Uta still here?!". Igen, ő Summer. Summer Banks. AZ a Summer. Kopp. Mit mondjak, nem egy hisztis, tesztoszteron-szagú, borostás honaljú, délben kisestélyiben rohangáló transzvesztitára számítottam. De nem ám... A munkáról nem beszéltünk, egész idő alatt az összefüggéstelen asszociációit próbáltam kihámozni a teátrális beszélgetésből, és igyekeztem elterelni a figyelmem a vakolatnyi ámde amatőr sminkjéről. Paff. Erre mondják, hogy színház az egész világ?! Hát, kellett ez nekem. Maradtam volna a sportnál! :P

14.35 elképedve hagyom el a szerkesztőséget, nem vagyok képest most túlórázni.

Persze még az is lehet, hogy jó barták leszünk :)

A bejegyzés trackback címe:

https://varazsszonyeg.blog.hu/api/trackback/id/tr752345175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsinci 2010.10.05. 21:45:19

hihi, eszembe jutott egy régi történet. Évszámokat hagyjuk is talán, de alig múltam 20, vagy úgy akörül lehettem. Volt egy olyan televíziócsatorna, hogy M-sat, ami a Nyugati téri Skála áruház teraszáról sugárzott mindenféle zenei műsort.
Itt dolgozgattam én, ültem az írógépem mögött, amikor megállt mellettem egy nagyon szűk fényes anyagból készült nadrágban egy jól kivehető férfi nemiszervvel "megáldott" valaki... ez idáig még nem zavart, de amikor feljebb emeltem a tekintetem, és két női szervnek látszó keblet pillantottam meg, hirtelen lehajtottam a fejem, és elkezdtem gondolkodni, hogy akkor most mi van. Aztán amikor szedtem egy kis bátorságot, a tekintetemet egészen az arcáig vittem az embernek, ahol is szembesültem egy nagy barna szakállal, és fürtös szőke frizurával... Így ismerkedtem meg, na találjátok ki kivel... annyit segítek, hogy ma is közéleti szereplő, indult a választásokon mszp-s színekben, és elhíresült örökbefogadási botránya kapcsán.
Rádió Mi

Ego

MOB-time'10! Szögedi lokálpatriótából négylaki lettem: Madrid, Oslo, Berlin - meg ahová épp a szívem húz...

Képek

Nincs megjeleníthető elem

Legutóbbi hozzászólások

RSS

süti beállítások módosítása