avagy amikor az első és harmadik benyomás teret nyer.
Megvan a véleményem az Exberliner stábjáról. Igen, mindenkiről. A szerkesztőségi megbeszélés óta meg még inkább. De kezdjük sorba.
Nadja, a főszerkesztő. Ugribugri fürgebürge, akivel alig lehet egy szót váltani. Kedves mosollyal megkérdezi, hogy hogy vagy, majd a választ meg sem várva kipörög a konyhából. közben naponta kétszer megkérdezi, hogy biztos 21-én van-e a téli napforduló. Azért csípem. Az imént megtudtam, hogy senkinek nincs itt telefonon. Érthető, igyekszem megjegyezni. Azt már kevésbé értem, hogy miért nem nyomja meg az ajtónyitó gombot, ha úgyis ott áll mellette, és épp senki más nincs a közelben. De ez egyéni probléma, nyilván ő megteheti.
Heather, a jelenlegi web szerkesztő. Az idegesítő rajzfilmhangja és a kanadai akcentusa mellett lassan már a keksz-mániája is kezd kiborítani. Kétóránként kiszalad a boltba, hogy feltöltse a "cookie-potot", aminek szerelmese, megszállotja. Amúgy azért van a bögyömben, mert azt hiszi, mindenit fogva tarthat éjszakára is, ha épp kedve úgy tartja - és centire kiszámolja a munkaidőt. És még csak nem is mosolyog hozzá a résnyi szemével.
Walter, aki épp itt ül velem szemben. A jövendőbeli webszerkesztő. Tartalom és forma. Ennyit mondhatok. Pink punk haj, testlyukanként legalább egy testékszer. "Gay is the new punk" felirató póló. de legalább vegetárius, máris megkedveltem.
Erica, akit első nap elég csapzottan volt időm megismerni. Kiderült, hogy csak az eső miatt volt. Délután belibben napsugaras jó reggelt kívánva. Hát ő.
Akkor folytassuk a gyakornokokkal. Jonas, a dán szőke herceg, aki mindig komor arccal bámul maga elé, mintha a világ legfontosabb dolgával lennel elfoglalva. Amikor épp nem joghurtos műzlit eszik. Karen Sophie (szintén dán), aki attól érzi kúlnak magát, hogy mindkét nevét használja. Legyen. És Nina, avagy Janina, akivel általában egy műszakban vagyunk. Ő foglalkozott velem az első napon, de láthatóan neheztel, amiért rajta kívül most már más németül beszélő is van a szerkesztőségben. Szimpatikusnak tűnt, amíg rá nem jöttem, hogy nincs mögötte semmi. Mindhármukról az a véleményem, hogy értelm-e/i-skedő majmok. Izmusokat puffogtatnak a levegőbe, anélkül hogy értenék, miről beszélnek. Bele a világba az elvont ötleteket, de a konkrét megvalósításukhoz már lövésük sincs. Ez pedig elég unalmas cikkekbe torkollik, amit az elmúlt szám is bizonyít. Legalább van min javítani.
A marketinges srácok azok, akiket naponta csaké néhányszor látunk pár percre, amíg kávét főznek maguknak vagy lopnak Heather sütijéből. Alapvetően nem zavarnak sok vizet. Alexnek még humora van, a nagyfőnök (szó szerint naaaagy) bámulatosan kigyakorolta a csomagtartó mellől 4 méteres erkélyre való dobozdobálást. Megnyerné a világkupát benne. +1.
Tegnap volt lehetőségem a szerkesztőség további, külsős tagjaival megismerkedni. Úgy éreztem magam, mint egy filmben. Leginkább valami abszurd vígjátékra hasonlított. Szívesen le is forgatnám, megvan hozzá minden karakter: a hódító sármőr, a legjobbbarátmelegtervező, a szerény könyvkukac, a tyúkanyó, a vagány mindenkinekcsakazértisbeszólok csaj, a gengeszter, a kényeskedő, a balfék... Mr Bean sem szedett volna össze válogatottabb társaságot. David, a zenei főszerkesztő egyáltalán nem tűnik partyarcnak. Az óvszer-sapkája és az esztéká szemüvege mögé bújt szakállas arc inkább tűnik egy értelmiségi kukásnak vagy munkanélküli írónak. Aenne a film szerkesztő. Középkorú leszbikus nő, aki minden félmondatra úgy ugrik rá, mintha épp az anyját szidták volna. Talán ezért őszült már meg. A mellettem ülő "francia festő", valójában brit és az isten tudja mit csinál, a bodybuilderekről szeretne írni. A velem szemben ülő raper-kinézetű, a helyi maffiában igencsak ismert figura pedig a modell-témára ugrott rá. A szerb szépség érdekli. Mamalou a sarokból néha teljesen összefüggéstelenül bemotyog valamit. Nem tudok végigmenni, de jót kuncogtam a válogatott társaságon. Itt minden van csak "normális" nem.
Vegyem bóknak, hogy immáron én is ide tartozom?
Egy dolog alapján biztos: mint a csapat nagyobb része, én is vega vagyok. :D
